A barokk stílusú épületet
1775-79 között emelték, mai homlokzatát Hauszmann Alajos tervezte. Ma itt
működnek a Megyei Közgyűlés hivatalai.
Szombathely látnivalói
2013. május 31., péntek
Szombathely Főtere
A történelmi belváros szerkezetében máig őrzi
középkori formáját.
A Fő tér, korábban piactér adott helyet több évszázadon keresztül a szombathelyi heti és országos vásároknak. Innen is kapta nevét a település: Szombathelyen, szombaton tartották a heti vásárokat. A közkedvelt teret számos műemléképület ékesíti. 2000-ben helyezték át a Fő térre az egykor a pestis járvány emlékére állított neogótikus Szentháromság szobrot, melyen a város nyitott kapukat ábrázoló címere látható. |
Csónakázó- tó
A szombathelyi Csónakázó tavat 1961 nyarán kezdték el
kialakítani az egykori agyagbányászat miatt az Arany-patak táplálásával, és a
helyiek már 1965-től igénybe is vehették mind a Horgásztavat és a Csónakázó
tavat.
1967-ben a megye arborétumaiból fákat telepítettek a tó környékére, így az évek alatt a Csónakázótó és a környezete a város legszebb, legkellemesebb részévé vált, mindazonáltal a Horgásztó kiváló horgászási lehetőséget biztosít. Ki lehet itt fogni süllőt, csukát, amurt, harcsát, kárászt és keszegféléket is.
A helyiek közkedvelt kirándulóhelye a tó és környéke, van, aki csak pihenget, de sokak választják különböző sportok űzésének helyszínéül. A tó egyébként nagyon népszerű szolgáltatása a vizibiciklizési, valamint a csónakázási lehetőség.
Kámoni arborétum
A Kámoni Arborétum Szombathely
város északi részén, részben Kámon, részben Herény városrész területén fekszik.
Az eredetileg fűz- nyár-éger valamint szil- kőris-tölgy ligeterdő
famatuzsálemei részben ma is megtalálhatók.
Az arborétum területét a legújabb kutatások, okmányok alapján a XIX. században fokozatosan szerezte meg a Saághy (Sághy) család. A gyűjtemény alapjait Saághy Mihály rakta le, aki Európában is elismert méhészként mézelő növényeket ültetett. Az első fák és cserjék 1892-ben kerültek az arborétumba.
Munkáját fia, dr. Saághy István folytatta. 1920-ban a kert 244 fenyő és 310 lombos fajt tartalmazott, mintegy 4 hektárnyi területen. 1934-ben Pauer Arnold az ország legnagyobb gyűjteményes kertjeként említi. Saághy István faiskolát is létesített a különleges, távoli égtájakról származó növények elterjesztésére.
Az arborétum a háborús években magára hagyatott volt, 1945 után tűzifa-lelőhelyként „hasznosult”, a gyűjtemény növényanyagának jelentős részét kipusztították.
A teljes pusztulástól Bánó István erdőmérnök, a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság akkori vezetője mentette meg. A kert 1950-ben természetvédelmi terület lett. Azóta a kert növényállománya a korábbinak többszörösére nőtt, területe 27 hektár lett.
Az arborétum újabb létesítményeihez tartoznak a Bánó István idejében létesített újabb tavak, valamint a dr. Mátyás Csaba által kialakított vízesés.
Vasi múzeumfalu
A Múzeumfalu Vas megye falusi lakosságának két évszázados
építészeti kultúrájáról, életmódjáról nyújt képet. A különböző vasi
tájegységekről származó kisnemesi, jómódú- és szegényparaszti porták mellett a
terület horvát, német, szlovén nemzetiségű falvainak lakóházait, gazdasági
épületeit is megtekinthetik a látogatók.
Az emberi élet múltból átmentett színterei, a zsúptetős házikók önmagukban is
felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
A Vasi
Múzeumfalu építését Szombathelyen, a megyeközpontban, 1968-ban kezdték meg, ami
így az ország második skanzeneként 1973-ban nyitotta meg kapuit. A
kezdeményezés sikerre vitelében mások mellett mindvégig kiemelkedő szerepe volt
Bárdosi Jánosnak, a Savaria Múzeum néprajzkutatójának.
A szabadtéri néprajzi múzeum igyekszik visszaadni a
régi falu hangulatát. A házak elhelyezése hozzávetőlegesen az eredeti
állapotokat tükrözik vissza, a zárt épületsorok utcaszerűen, a
szórványtelepülések házai lazább térközökkel épültek újra. Az épületegyüttesek
így összeállva egy valóságos faluként idézik fel a letűnt évszázadok
hagyományos paraszti ház- és lakáskultúráját, életmódját. Félköríves utcasora
Vas megye síkvidéki területeinek tájegységeit, illetve a megyében élő horvát és
német nemzetiségeket mutatja be.
A vasi skanzen jelképe a molnaszecsődi harangláb. A talpgerendás, négyoszlopos harangláb
talán éppen az eredeti harangjának évében, 1772-ben épült. A szoknyatetőt és a
sisakot fazsindely fedi. A szoknyatető profilírozott párkánnyal - gallérral -
csatlakozik a toronygerendákhoz. A bedeszkázott galérián oldalanként egy-egy
ablaknyílás látható.
A XIX. század közepén a lassú folyású
Gyöngyös-patakhoz épített szentkirályi (ma
Szombathely része) alulcsapós vízimalmot a XIX. század
végén háromról egy kerekűre alakították. A lassú víz, és a sok közeli malom miatt
széles, 140 centis lapátokkal látták el. A falába utólag beépített kő jelzi a
Gyöngyös 1874-es vízállását.
A falvak és az uradalmak a XX. század közepéig nem
maradhattak kovácsműhely nélkül.
Az 1973-ban Cákról áttelepített,
XIX. század közepi, helyi kőből falazott, sátortetős, ollólábas kovácsműhelyt
az egykori jáki műhely szerszámaival rendeztük be. A szabadkéményes épület
nyitott előterében található a patkolószín.
A Vasi Múzeumfalu faluközpontjának egyik közösségi
építménye az 1800-ban állíttatott perenyei,
késő barokk Nepomuki Szent János
kápolna másolata, amelyet elsősorban a nardai plébániatemplom régi
tárgyaival rendezték be.
A Vasi Múzeumfalu szertelepülését három porta épületei
alkotják. Legrégibb köztük a felsőszölnöki füstösház, melynek egyetlen fűthető helyisége a konyha és a szoba
funkcióját egyaránt betöltötte. A farkasfai hajlított ház is füstösháznak
épült, de a XIX. század elején kályhás szoba eléépítésével
korszerűsítették, füstöskonyhássá
alakították. A szalafői kerített ház egy hajdan szélesebb körben elterjedt
háztípust reprezentál, melynek emlékei csak az Őrség területén maradtak
fenn.
Weöres Sándor Színház Szombathely
2007. szeptember 27-én Szombathely város közgyűlése
megalapította a Weöres Sándor Színházat.
Magyarország legújabb színháza 2008
augusztusában kezdte meg működését a „Hemo” épületében. 2011 januárjától
azonban már egy impozáns, a kor elvárásainak megfelelő, modern épület fogadja a
színházba érkező közönséget. A megújult külső mellett új, légkondicionált
színházterem – páhollyal, megemelt nézőtérrel, jó rálátással és kényelmes
székekkel – és az első emeleten a legkorszerűbb adottságokkal rendelkező
kamaraterem várja a nézőket. A színházban található egy TV-stúdió és egy
hangstúdió is. A földszinten egy 80 fős étterem üzemel, amelyből átriumos terasz
nyílik a szabadba, amely a szabadtéri előadások és a kertmozi helyszíne. Az
étterem szintén teret ad színházi előadásoknak, beszélgetéseknek, koncerteknek,
ahogy az alsó szinten található próbaterem is , így összesen öt játszásra
alkalmas helyiség áll rendelkezésre.
Smidt Múzeum
A szombathelyi Smidt Múzeumot 1968-ban
alapította Dr. Smidt Lajos,
nyugalmazott kórházigazgató sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas
megye nagyközönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét.
Dr. Smidt Lajos főhivatását tekintve orvos volt, nagy
szakmai hozzáértéssel, lelkiismeretesen gyógyító, operáló sebész, aki
betegeitől sohasem fogadott el pénzt. A páciensek ismerve az orvos
gyűjtőszenvedélyét, elhozták neki az otthon feleslegessé vált régi tárgyaikat,
hálájuk jeléül. Ezekből a muzeális kincsekből áll össze a sokrétű kiállítás.
Smidt főorvos önmaga erejéből hozta létre gyűjteményét.
A múzeum állandó kiállításai:
A 19-20. század fordulójának polgári viselete
Az 1848-as szabadságharc reliquiái, világháborúk
Bútorkiállítás – a 18-20. századból
Festmények, szobrok a 19-20. századból
Órakiállítás – a 18-20. századból
Orvostörténeti érdekességek
Régi könyvek európai és magyar anyagból – a 16-19.
századból
Üveggyűjtemény – a 19-20. századból
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)