2013. május 31., péntek

Megyeháza

A barokk stílusú épületet 1775-79 között emelték, mai homlokzatát Hauszmann Alajos tervezte. Ma itt működnek a Megyei Közgyűlés hivatalai.


Szombathely Főtere

A történelmi belváros szerkezetében máig őrzi középkori formáját.
A Fő tér, korábban piactér adott helyet több évszázadon keresztül
a szombathelyi heti és országos vásároknak. Innen is kapta nevét a település:
Szombathelyen, szombaton tartották a heti vásárokat.
A közkedvelt teret számos műemléképület ékesíti.
 2000-ben helyezték át a Fő térre az egykor a pestis járvány
emlékére állított neogótikus Szentháromság szobrot,
melyen a város nyitott kapukat ábrázoló címere látható. 


Csónakázó- tó

A szombathelyi Csónakázó tavat 1961 nyarán kezdték el kialakítani az egykori agyagbányászat miatt az Arany-patak táplálásával, és a helyiek már 1965-től igénybe is vehették mind a Horgásztavat és a Csónakázó tavat.

1967-ben a megye arborétumaiból fákat telepítettek a tó környékére, így az évek alatt a Csónakázótó és a környezete a város legszebb, legkellemesebb részévé vált, mindazonáltal a Horgásztó kiváló horgászási lehetőséget biztosít. Ki lehet itt fogni süllőt, csukát, amurt, harcsát, kárászt és keszegféléket is.

A helyiek közkedvelt kirándulóhelye a tó és környéke, van, aki csak pihenget, de sokak választják különböző sportok űzésének helyszínéül. A tó egyébként nagyon népszerű szolgáltatása a vizibiciklizési, valamint a csónakázási lehetőség.


Kámoni arborétum

A Kámoni Arborétum Szombathely város északi részén, részben Kámon, részben Herény városrész területén fekszik. Az eredetileg fűz- nyár-éger valamint szil- kőris-tölgy ligeterdő famatuzsálemei részben ma is megtalálhatók.

Az arborétum területét a legújabb kutatások, okmányok alapján a XIX. században fokozatosan szerezte meg a Saághy (Sághy) család. A gyűjtemény alapjait
 Saághy Mihály rakta le, aki Európában is elismert méhészként mézelő növényeket ültetett. Az első fák és cserjék 1892-ben kerültek az arborétumba.

Munkáját fia,
 dr. Saághy István folytatta. 1920-ban a kert 244 fenyő és 310 lombos fajt tartalmazott, mintegy 4 hektárnyi területen. 1934-ben Pauer Arnold az ország legnagyobb gyűjteményes kertjeként említi. Saághy István faiskolát is létesített a különleges, távoli égtájakról származó növények elterjesztésére.

Az arborétum a háborús években magára hagyatott volt, 1945 után tűzifa-lelőhelyként „hasznosult”, a gyűjtemény növényanyagának jelentős részét kipusztították.

A teljes pusztulástól
 Bánó István erdőmérnök, a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság akkori vezetője mentette meg. A kert 1950-ben természetvédelmi terület lett.  Azóta a kert növényállománya a korábbinak többszörösére nőtt, területe 27 hektár lett.

Az arborétum újabb létesítményeihez tartoznak a Bánó István idejében létesített újabb tavak, valamint a dr. Mátyás Csaba által kialakított vízesés.




Vasi múzeumfalu

A Múzeumfalu Vas megye falusi lakosságának két évszázados építészeti kultúrájáról, életmódjáról nyújt képet. A különböző vasi tájegységekről származó kisnemesi, jómódú- és szegényparaszti porták mellett a terület horvát, német, szlovén nemzetiségű falvainak lakóházait, gazdasági épületeit is megtekinthetik a látogatók.
Az emberi élet múltból átmentett színterei, a zsúptetős házikók önmagukban is felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
 A Vasi Múzeumfalu építését Szombathelyen, a megyeközpontban, 1968-ban kezdték meg, ami így az ország második skanzeneként 1973-ban nyitotta meg kapuit. A kezdeményezés sikerre vitelében mások mellett mindvégig kiemelkedő szerepe volt Bárdosi Jánosnak, a Savaria Múzeum néprajzkutatójának.
A szabadtéri néprajzi múzeum igyekszik visszaadni a régi falu hangulatát. A házak elhelyezése hozzávetőlegesen az eredeti állapotokat tükrözik vissza, a zárt épületsorok utcaszerűen, a szórványtelepülések házai lazább térközökkel épültek újra. Az épületegyüttesek így összeállva egy valóságos faluként idézik fel a letűnt évszázadok hagyományos paraszti ház- és lakáskultúráját, életmódját. Félköríves utcasora Vas megye síkvidéki területeinek tájegységeit, illetve a megyében élő horvát és német nemzetiségeket mutatja be.
A vasi skanzen jelképe a molnaszecsődi harangláb. A talpgerendás, négyoszlopos harangláb talán éppen az eredeti harangjának évében, 1772-ben épült. A szoknyatetőt és a sisakot fazsindely fedi. A szoknyatető profilírozott párkánnyal - gallérral - csatlakozik a toronygerendákhoz. A bedeszkázott galérián oldalanként egy-egy ablaknyílás látható.
A XIX. század közepén a lassú folyású Gyöngyös-patakhoz épített szentkirályi (ma Szombathely része) alulcsapós vízimalmot a XIX. század végén háromról egy kerekűre alakították. A lassú víz, és a sok közeli malom miatt széles, 140 centis lapátokkal látták el. A falába utólag beépített kő jelzi a Gyöngyös 1874-es vízállását.
A falvak és az uradalmak a XX. század közepéig nem maradhattak kovácsműhely nélkül. Az 1973-ban Cákról áttelepített, XIX. század közepi, helyi kőből falazott, sátortetős, ollólábas kovácsműhelyt az egykori jáki műhely szerszámaival rendeztük be. A szabadkéményes épület nyitott előterében található a patkolószín.
A Vasi Múzeumfalu faluközpontjának egyik közösségi építménye az 1800-ban állíttatott perenyei, késő barokk Nepomuki Szent János kápolna másolata, amelyet elsősorban a nardai plébániatemplom régi tárgyaival rendezték be.

A Vasi Múzeumfalu szertelepülését három porta épületei alkotják. Legrégibb köztük a felsőszölnöki füstösház, melynek egyetlen fűthető helyisége a konyha és a szoba funkcióját egyaránt betöltötte. A farkasfai hajlított ház is füstösháznak épült, de a XIX. század elején kályhás szoba eléépítésével korszerűsítették, füstöskonyhássá alakították. A szalafői kerített ház egy hajdan szélesebb körben elterjedt háztípust reprezentál, melynek emlékei csak az Őrség területén maradtak fenn. 


Weöres Sándor Színház Szombathely

2007. szeptember 27-én Szombathely város közgyűlése megalapította a Weöres Sándor Színházat. Magyarország legújabb színháza 2008 augusztusában kezdte meg működését a „Hemo” épületében. 2011 januárjától azonban már egy impozáns, a kor elvárásainak megfelelő, modern épület fogadja a színházba érkező közönséget. A megújult külső mellett új, légkondicionált színházterem – páhollyal, megemelt nézőtérrel, jó rálátással és kényelmes székekkel – és az első emeleten a legkorszerűbb adottságokkal rendelkező kamaraterem várja a nézőket. A színházban található egy TV-stúdió és egy hangstúdió is. A földszinten egy 80 fős étterem üzemel, amelyből átriumos terasz nyílik a szabadba, amely a szabadtéri előadások és a kertmozi helyszíne. Az étterem szintén teret ad színházi előadásoknak, beszélgetéseknek, koncerteknek, ahogy az alsó szinten található próbaterem is , így összesen öt játszásra alkalmas helyiség áll rendelkezésre.


Smidt Múzeum

A szombathelyi Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos, nyugalmazott kórházigazgató sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye nagyközönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét.
Dr. Smidt Lajos főhivatását tekintve orvos volt, nagy szakmai hozzáértéssel, lelkiismeretesen gyógyító, operáló sebész, aki betegeitől sohasem fogadott el pénzt. A páciensek ismerve az orvos gyűjtőszenvedélyét, elhozták neki az otthon feleslegessé vált régi tárgyaikat, hálájuk jeléül. Ezekből a muzeális kincsekből áll össze a sokrétű kiállítás. Smidt főorvos önmaga erejéből hozta létre gyűjteményét.
A múzeum állandó kiállításai:
A 19-20. század fordulójának polgári viselete
Az 1848-as szabadságharc reliquiái, világháborúk
Bútorkiállítás – a 18-20. századból
Festmények, szobrok a 19-20. századból
Órakiállítás – a 18-20. századból
Orvostörténeti érdekességek
Régi könyvek európai és magyar anyagból – a 16-19. századból

Üveggyűjtemény – a 19-20. századból