Megyeháza

A barokk stílusú épületet 1775-79 között emelték, mai homlokzatát Hauszmann Alajos tervezte. Ma itt működnek a Megyei Közgyűlés hivatalai.

Szombathely Főtere

A történelmi belváros szerkezetében máig őrzi középkori formáját. A Fő tér, korábban piactér adott helyet több évszázadon keresztül a szombathelyi heti és országos vásároknak. Innen is kapta nevét a település: Szombathelyen, szombaton tartották a heti vásárokat. A közkedvelt teret számos műemléképület ékesíti.  2000-ben helyezték át a Fő térre az egykor a pestis járvány emlékére állított neogótikus Szentháromság szobrot, melyen a város nyitott kapukat ábrázoló címere látható.

Csónakázó- tó

A szombathelyi Csónakázó tavat 1961 nyarán kezdték el kialakítani az egykori agyagbányászat miatt az Arany-patak táplálásával, és a helyiek már 1965-től igénybe is vehették mind a Horgásztavat és a Csónakázó tavat.

1967-ben a megye arborétumaiból fákat telepítettek a tó környékére, így az évek alatt a Csónakázótó és a környezete a város legszebb, legkellemesebb részévé vált, mindazonáltal a Horgásztó kiváló horgászási lehetőséget biztosít. Ki lehet itt fogni süllőt, csukát, amurt, harcsát, kárászt és keszegféléket is.

A helyiek közkedvelt kirándulóhelye a tó és környéke, van, aki csak pihenget, de sokak választják különböző sportok űzésének helyszínéül. A tó egyébként nagyon népszerű szolgáltatása a vizibiciklizési, valamint a csónakázási lehetőség.

Kámoni arborétum

A Kámoni Arborétum Szombathely város északi részén, részben Kámon, részben Herény városrész területén fekszik. Az eredetileg fűz- nyár-éger valamint szil- kőris-tölgy ligeterdő famatuzsálemei részben ma is megtalálhatók.

Az arborétum területét a legújabb kutatások, okmányok alapján a XIX. században fokozatosan szerezte meg a Saághy (Sághy) család. A gyűjtemény alapjait Saághy Mihály rakta le, aki Európában is elismert méhészként mézelő növényeket ültetett. Az első fák és cserjék 1892-ben kerültek az arborétumba.

Munkáját fia, dr. Saághy István folytatta. 1920-ban a kert 244 fenyő és 310 lombos fajt tartalmazott, mintegy 4 hektárnyi területen. 1934-ben Pauer Arnold az ország legnagyobb gyűjteményes kertjeként említi. Saághy István faiskolát is létesített a különleges, távoli égtájakról származó növények elterjesztésére.

Az arborétum a háborús években magára hagyatott volt, 1945 után tűzifa-lelőhelyként „hasznosult”, a gyűjtemény növényanyagának jelentős részét kipusztították.

A teljes pusztulástól Bánó István erdőmérnök, a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság akkori vezetője mentette meg. A kert 1950-ben természetvédelmi terület lett.  Azóta a kert növényállománya a korábbinak többszörösére nőtt, területe 27 hektár lett.

Az arborétum újabb létesítményeihez tartoznak a Bánó István idejében létesített újabb tavak, valamint a dr. Mátyás Csaba által kialakított vízesés.

Vasi múzeumfalu

A Múzeumfalu Vas megye falusi lakosságának két évszázados építészeti kultúrájáról, életmódjáról nyújt képet. A különböző vasi tájegységekről származó kisnemesi, jómódú- és szegényparaszti porták mellett a terület horvát, német, szlovén nemzetiségű falvainak lakóházait, gazdasági épületeit is megtekinthetik a látogatók.

Az emberi élet múltból átmentett színterei, a zsúptetős házikók önmagukban is felbecsülhetetlen értéket képviselnek.

 A Vasi Múzeumfalu építését Szombathelyen, a megyeközpontban, 1968-ban kezdték meg, ami így az ország második skanzeneként 1973-ban nyitotta meg kapuit. A kezdeményezés sikerre vitelében mások mellett mindvégig kiemelkedő szerepe volt Bárdosi Jánosnak, a Savaria Múzeum néprajzkutatójának.

A szabadtéri néprajzi múzeum igyekszik visszaadni a régi falu hangulatát. A házak elhelyezése hozzávetőlegesen az eredeti állapotokat tükrözik vissza, a zárt épületsorok utcaszerűen, a szórványtelepülések házai lazább térközökkel épültek újra. Az épületegyüttesek így összeállva egy valóságos faluként idézik fel a letűnt évszázadok hagyományos paraszti ház- és lakáskultúráját, életmódját. Félköríves utcasora Vas megye síkvidéki területeinek tájegységeit, illetve a megyében élő horvát és német nemzetiségeket mutatja be.

A vasi skanzen jelképe a molnaszecsődi harangláb. A talpgerendás, négyoszlopos harangláb talán éppen az eredeti harangjának évében, 1772-ben épült. A szoknyatetőt és a sisakot fazsindely fedi. A szoknyatető profilírozott párkánnyal - gallérral - csatlakozik a toronygerendákhoz. A bedeszkázott galérián oldalanként egy-egy ablaknyílás látható.

A XIX. század közepén a lassú folyású Gyöngyös-patakhoz épített szentkirályi (ma Szombathely része) alulcsapós vízimalmot a XIX. század végén háromról egy kerekűre alakították. A lassú víz, és a sok közeli malom miatt széles, 140 centis lapátokkal látták el. A falába utólag beépített kő jelzi a Gyöngyös 1874-es vízállását.

A falvak és az uradalmak a XX. század közepéig nem maradhattak kovácsműhely nélkül. Az 1973-ban Cákról áttelepített, XIX. század közepi, helyi kőből falazott, sátortetős, ollólábas kovácsműhelyt az egykori jáki műhely szerszámaival rendeztük be. A szabadkéményes épület nyitott előterében található a patkolószín.

A Vasi Múzeumfalu faluközpontjának egyik közösségi építménye az 1800-ban állíttatott perenyei, késő barokk Nepomuki Szent János kápolna másolata, amelyet elsősorban a nardai plébániatemplom régi tárgyaival rendezték be.

A Vasi Múzeumfalu szertelepülését három porta épületei alkotják. Legrégibb köztük a felsőszölnöki füstösház, melynek egyetlen fűthető helyisége a konyha és a szoba funkcióját egyaránt betöltötte. A farkasfai hajlított ház is füstösháznak épült, de a XIX. század elején kályhás szoba eléépítésével korszerűsítették, füstöskonyhássá alakították. A szalafői kerített ház egy hajdan szélesebb körben elterjedt háztípust reprezentál, melynek emlékei csak az Őrség területén maradtak fenn. 

Weöres Sándor Színház Szombathely

2007. szeptember 27-én Szombathely város közgyűlése megalapította a Weöres Sándor Színházat. Magyarország legújabb színháza 2008 augusztusában kezdte meg működését a „Hemo” épületében. 2011 januárjától azonban már egy impozáns, a kor elvárásainak megfelelő, modern épület fogadja a színházba érkező közönséget. A megújult külső mellett új, légkondicionált színházterem – páhollyal, megemelt nézőtérrel, jó rálátással és kényelmes székekkel – és az első emeleten a legkorszerűbb adottságokkal rendelkező kamaraterem várja a nézőket. A színházban található egy TV-stúdió és egy hangstúdió is. A földszinten egy 80 fős étterem üzemel, amelyből átriumos terasz nyílik a szabadba, amely a szabadtéri előadások és a kertmozi helyszíne. Az étterem szintén teret ad színházi előadásoknak, beszélgetéseknek, koncerteknek, ahogy az alsó szinten található próbaterem is , így összesen öt játszásra alkalmas helyiség áll rendelkezésre.

Smidt Múzeum

A szombathelyi Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos, nyugalmazott kórházigazgató sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye nagyközönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét.

Dr. Smidt Lajos főhivatását tekintve orvos volt, nagy szakmai hozzáértéssel, lelkiismeretesen gyógyító, operáló sebész, aki betegeitől sohasem fogadott el pénzt. A páciensek ismerve az orvos gyűjtőszenvedélyét, elhozták neki az otthon feleslegessé vált régi tárgyaikat, hálájuk jeléül. Ezekből a muzeális kincsekből áll össze a sokrétű kiállítás. Smidt főorvos önmaga erejéből hozta létre gyűjteményét.

A múzeum állandó kiállításai:

A 19-20. század fordulójának polgári viselete

Az 1848-as szabadságharc reliquiái, világháborúk

Bútorkiállítás – a 18-20. századból

Festmények, szobrok a 19-20. századból

Órakiállítás – a 18-20. századból

Orvostörténeti érdekességek

Régi könyvek európai és magyar anyagból – a 16-19. századból

Üveggyűjtemény – a 19-20. századból

Savaria Múzeum

1903-ban a Kultur-Egyesület építési bizottsága Szabovits Ottó szombathelyi építészt kérte fel az új vázlatrajzok és költségvetési terv elkészítésére. A Szabovits-féle terveket azonban az akkori főhatóság, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége. Mivel időközben Szabovits Ottó elhunyt, a főfelügyelőség Czigler Győző budapesti építészt, műegyetemi tanárt bízta meg a tervezéssel. Sajnos ő sem érhette meg a munkálatok megkezdését. A hiányzó részletrajzok egy részét Czigler irodájának egyik munkatársa, Dvořak Ede díjtalanul készítette el. 

A múzeum építését 1905 szeptemberében kezdte meg Kopfensteiner Gyula építőmester és ünnepélyes megnyitására 1908. október 11-én került sor.

Állandó kiállítások: "Tájak, korok, települések" - A kiállítás a Nyugat-Dunántúl föld- és élettörténetét mutatja be a séi őskőkori falu, a bronzkori Velem-szent Vid-i város és a római Savaria településeit kiemelve. A díszteremben láthatók a Jáki apostolszobrok - a késő román művészet legszebb magyarországi példái. Kőtár: Az alagsori Lapidarium legjelentősebb emlékei a capitoliumi triász szobortorzói, a fogadalmi oltárok, pogány és ókeresztény sírkövek.

Egyházmegyei Könyvtár

Templom- téri barokk épületegyüttes 1780-ban elkészült darabja a Szeminárium, mely 1790-ben kezdte meg működését. Előtte itt működött a város első nyomdája, ahol Mikes Kelemen leveleit első ízben nyomtatták ki Magyarországon.

Akkor az épület második emeletén került elhelyezésre a gyűjtemény, amit nemcsak a szeminaristák és tanáraik, hanem a városi polgárok is használatba vehettek. A könyvtári szabályzat csak helyben használatot engedélyezett - ez a szabály ma is érvényes. Így született meg a város első nyilvános bibliotékája, melyben szerzetes-könyvtáros munkája biztosította a működést. Az épület neve és funkciója időközben változott, ma Brenner János Kollégium. A könyvtár elnevezése is többször módosult: a székesegyházit felváltotta a szemináriumi jelző, ma pedig Egyházmegyei Könyvtár néven ismert.

1884-ben Hidasy Kornél püspöksége idején a Dorffmaister-teremben működő kis könyvtár már nem volt képes befogadni a folyamatosan növekvő állományt, ezért egy új, a barokk idők hangulatát megidéző terem kialakítására került sor a mostani helyén, az első emeleten – ekkor bővítették a Szeminárium épületét is.A gyűjtemény legértékesebb része 16 középkori kódex és 96 ősnyomtatvány, ezeket még Szily vásárolta. Régi nyomtatványok, kéziratok, unikumok is gazdagítják a – mára 40 ezer kötetet számláló – bibliotékát, ami nem csak könyvekkel, de gazdag periodika gyűjteménnyel, valamint egy értékes külön gyűjteménnyel a Herzan-könyvtárral is büszkélkedhet.

ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma

Európa egyetlen tematikus csillagászati szakgyűjteménye. A századforduló (XIX-XX. Század) tudományos műhelyében végzett európai színvonalú asztrofizikai kutatások eszközeit és eredményeit korunk legújabb csillagászati felfedezéseinek multimédiás szemléltetésével együtt tárja a látogatók elé.

A kiállítás témái: Gothard Jenő műszerei, technikatörténeti emlékek. A Herényi Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati tevékenységének eredményei. 

Szent Márton templom

A hagyomány szerint a szent szülőháza fölé épített templom valójában a Kárpát- medence egyetlen, a IV. század óta folyamatosan használt kultuszépülete. Az egykori temetőkápolna helyén már a IX. században templomot emeltek. Az épület jelenlegi barokk formáját 1668-72 között nyerte el. A templom előtti kúton áll Rumi Rajki István szobra emlékeztetve a város és leghíresebb szülöttjének kapcsolatára.

A szombathelyi Szent Márton Plébánián látogatóközpont is nyílt a városba érkező zarándokok és turisták számára, akik Márton püspök szülőhelyét kívánják megismerni.  

Tárlatok:

Szent Márton és Savaria
A kiállítás Masszi Ferenc 18 rajzán, valamint a mellettük elhelyezett műtárgymásolatokon és az írott források adatain keresztül mutatja be Márton életének kevéssé ismert és ábrázolt savariai állomásait.

Szent Márton-ábrázolások Vas megyében
Vas megye területén 11 templomot szenteltek Márton püspök tiszteletére. A megyében további 12 templomban örökítették meg szobrokon, képeken, üvegablakokon alakját, hiszen Szent Márton Savariában született és ő a Szombathelyi Egyházmegye védőszentje.

Szent Márton a néphagyományban
Somogyi Győző készítette azt a nyolc képből álló sorozatot, amely a Márton-naphoz kapcsolódó magyarországi népszokásokat mutatja be. 

Szent Erzsébet templom

1360-ban az itáliai Szienai János ferences rendtársaival együtt építette fel gótikus stílusban az alapfalaiban még ma is meglévő csarnoktemplomot. Előtte a középkorban Remete Szent Antal tiszteletére emelt kórháztemplom állt itt, mellette ispotállyal. Az 1630-as években barokk stílusban építették át a templom hajóját, a szentély azonban megmaradt eredeti stílusában, mely napjainkig a város kiemelt gótikus emléke. Egyik mellékoltárán látható a fallal körülvett város legrégebbi képe is. Barokk berendezéséből említésre méltóak az oltárok és a szószék.

Szombathelyi Székesegyház

Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt templom alaprajza latin keresztet formáz, stílusát tekintve klasszicizáló barokk.  A homlokzatot két karcsú torony fogja közre. Külső homlokzatát négy toszkán és négy ión oszlopok tagolják.A főoltár két oldalán álló szobrokat is Philipp Prokop (1740-1814) osztrák szobrászmester készítette. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő. A templom  belső díszítése csak 1813-ra fejeződött be. Hefele halála után tanítványa, Anreiht György irányította az építkezést.  Az eredeti mennyezetfreskókat Josepf Winterhalder és Anton Spreng késztette, sajnos a Szombathelyt ért bombázás következtében azok megsemmisültek.

II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor ennél az oltárnál imádkozott (1991.) Emlékét őrzi az itt elhelyezett bronzrelif.

Sala Terrena

A Püspöki Palota földszintjén látogatható a Sala Terrena, hazánk első múzeuma, ahol az egykori középkori várban, majd Szily János püspök által gyűjtött római korból származó feliratos kövek láthatók. A terem falait Dorffmaister Savaria antik emlékeit megörökítő freskói díszítik.

Szombathelyi romkert

Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggő részletét a Romkert tárja a látogatók elé. A Romkertben végzett ásatások során 1-4. századi és középkori épületmaradványok kerültek a felszínre: császári palota, közfürdő, vámház, Mercurius-szentély, továbbá műhelyek, fazekaskemencék, római útmaradványok, mozaikfelületek és vár. Legértékesebb része a palotakomplexum. Hatalmas csarnokát egykor mozaikpadló takarta, mely mai töredékes állapotában is Pannónia legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete.

Történelem - a kezdetek

Claudius császár Kr. u. 50 körül alapította a mai város elődjét, amely a Colonia Claudia Savaria nevet kapta és rövid idő alatt Pannónia tartomány polgári központjává vált. A IX. században a város a salzburgi érsek fennhatósága alatt állt, majd a XI. század folyamán a győri püspökség birtokába került.
Szombathely megyeszékhellyé válása annak köszönhető, hogy a török támadás elől a pozsonyi országgyűlés a Vasvári Káptalant és a levéltárat a városba telepítette. A Rákóczi szabadságharc idején a várost felváltva birtokolták a kurucok és a labancok. A városban 1711-ben pestisjárvány pusztított, 1716-ban pedig tűzvész.
Nagy jelentőségű az 1777-es év, amikor Mária Terézia királynő megalapította a Szombathelyi Püspökséget, s élére kinevezte Szily János püspököt. Az 1800-as évek végén Éhen Gyula polgármestersége alatt Szombathely modern várossá fejlődött.